Kiállítások

Halász-Kastély Kápolnásnyék

A Halász-család 19. század eleji klasszicista kúriáját az 1910-es években építtette át L-alaprajzú, manzárdtetővel borított, neobarokk épületté Halász Gedeon. A homlokzat jobb sarkán négyzetes, zömök, egyemeletes, lapos sátortetős – egykor kupolás – torony található. A hátranyúló szárny udvari oldalán ión oszlopok által tartott mellvédes, félkörívesen kiemelkedő, nyitott középrész húzódik.

A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből származó, rendkívül kiterjedt, 1669-ben nemesi címet nyert Dabasi Halász-család nemesi levelét 1818-ban hirdették ki Fejér vármegyében. Ide a 19. század elején költöztek, amikor Dabasi Halász Sámuel feleségül vette Magyary-Kossa Annát, és ezzel a kápolnásnyéki birtok tulajdonosa lett. Itteni, első kúriájuk, valószínűleg a század első felében épült, klasszicista stílusban. Bő fél évszázaddal később Dabasi Halász Lázár már az egyik legnagyobb birtokos volt Nyéken, gazdaságát 1893-ban már bérlők művelték. A család 1895-ben 1235 katasztrális holdat – azaz korábbi földjeinek dupláját – birtokolt, és övék volt a környék legjobban gépesített gazdasága is.

Lázár fia, Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család kápolnásnyéki kastélyát. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász-család lakta. A második világháború utáni kollektivizálással a kastély termelőszövetkezeti tulajdonba került, falai között sokáig a helyi Vörösmarty TSZ irodái működtek. A következő évtizedekben nem törődtek az épület felújításával, állapota a rendszerváltás követően is folyamatosan romlott.

A kastély megmentése néhány évvel ezelőtt a lehetőségek átgondolásával, majd a konkrét tervek elkészítésével indult. Igazi lendületet azonban 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának elnyerésével vett. A KDOP-2.1.1/B-12-2012-0032 azonosítószámú, „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt lehetővé tette, hogy 2016-ra megújuljon a kastélykomplexum és parkja, amely így egyedülálló szolgáltatásokat és élményt kínálhat majd a Velencei-tó térségében.

KÉP-TÖRTÉNETEK

Dátum: 2019. március. 30. - 2019. június. 30.
Látogatói információk

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) legfontosabb missziója a magyar képzőművészet értékeinek feltárása és bemutatása. Ilyen lehetőség a kápolnásnyéki Hajós-kastélyban rendezendő kiállítás, ahol a közönség betekintést nyerhet a kortárs magyar grafika sokszínű világába.

A kastély egymásba nyíló terei alkalmat adnak egy-egy korszak vagy alkotó munkásságának önálló bemutatására, ugyanakkor – mintegy fejezetekre tagolva – a kiállítás körképet nyújt a különböző grafikai technikákkal dolgozó mesterek szűk, de annál exkluzívabb köréről a ma már klasszikusnak számító alkotóktól korunk meghatározó művészein át egészen a fiatal nemzedékig. A kiállítás az egyes művészektől nem különálló alkotásokat, hanem sorozatokat vagy tematikus műcsoportokat mutat be. Ezeken a „történeteken” keresztül a tárlat felvillantja az irodalom, a történelem és a zene fontosabb személyiségeit és meghatározó eseményeit, foglalkozik a 21. század emberét érintő problémákkal, továbbá betekintést enged a művészi alkotómunka izgalmas világába.

Borsos Miklós szobrászművész vésője nyomán az európai zeneirodalom kiemelkedő alkotóinak arcvonásai elevenednek meg az éremportrékon, míg tusrajzai a kamarazenélés intim világába engednek bepillantást szűkszavú, de annál modernebb kifejezőeszközökkel. Kortársa, Szalay Lajos annak a Genezis-kötetnek néhány lapjával szerepel a kiállításon, amelynek 1966-os New York-i kiadása után Pablo Picasso a mestert a 20. század legjelentősebb grafikusának nevezte.

A kortárs magyar grafika megszületésének nyitánya volt Kondor Béla 1956-os Dózsa-sorozata, mely egyben a magyar szabadságeszme egyik legfontosabb képzőművészeti ábrázolása. Az ő törekvéseit folytató Rékassy Csaba illusztrációi Ovidius Átváltozások (Metamorphoses) című munkájához az antik mítoszokból vett történeteket fogalmazza át korunk nyelvén. A magyar irodalom egyik legszebb verses meséje elevenedik meg Péreli Zsuzsa János vitéz-sorozatán keresztül, míg Szemethy Imre rézkarcai a török sereget feltartóztató maroknyi magyar hősnek állítanak dicső emléket. A párizsi emigrációban alkotó Csernus Tibor könyvillusztrációi pedig a legmodernebb figurális ábrázolás eszközeivel keltik életre a kalandregények, krimik és a klasszikus irodalom világát.

Az európai művészet újraértelmezése valósul meg Kéri Imre Caravaggio-sorozatában vagy Takáts Márton Piranesi nyomán készült Budapest-parafrázisaiban. Előbbi a mezzotinto technika lehetőségeit kihasználva teremti újjá fekete-fehérben a barokk festészet fény–árnyék ellentétekre épülő művészetének drámaiságát, míg utóbbi – a klasszikus Róma romjait régészeti pontossággal megörökítő mester hatására – a főváros fontosabb épületeit dolgozza fel antikizáló stílusban, így teremtve kontinuitást múlt és jelen között.

Prutkay Péter változatos technikával készült grafikai lapjai olyan általános érvényű jelenségekkel foglalkoznak, mint a globalizáció vagy a terrorizmus, míg Kesselyák Rita lírai hangvételű esti utcarészletei a metafizikus festészet örökét viszik tovább. A művészet története során a képi elemek gyakran rejtett formában tartalmazták az okkultizmus titkos jelképeit. E misztikus, szemet megcsaló művészet modern kori újraértelmezései Orosz István anamorfózisai, melyeken a hagyományos képi elemek mögött a tükröződés, a rövidülés vagy az egyszerű „szemfényvesztés” eszközeivel új jelentéstartalmak bontakoznak ki.

Látogatói információk

Kápolnásnyék, Deák Ferenc u. 10, 2475

Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10:00-18:00